Mit jelent a barátság fogalma az ovisoknak?

Gyermekpszichológus válaszol

A következő kérdések a 15 éves praxisom alapján rajzolódtak ki, ebből szemezgetek, hogy tanuljanak belőle a kedves szülők, családalapítás előtt álló fiatalok, illetve bárki, akit érdekel a pszichológia.

„A legnagyobb jót akkor teszed a másik emberrel, ha nem pusztán a saját gazdagságodat osztod meg vele, hanem feltárod előtte az övét.”
(Benjamin Disraeli)

1. Van néha olyan érzésed, hogy kamaszként nem látsz ki saját útvesztőidből?

Ilyenkor legszívesebben dühöngenél? Vagy csalódás, mikor nem sikerül egyedül megoldani a gondokat? Nem szívesen kérsz segítséget?

Vigasztallak…… Ha segítséget kérsz, az ugyanaz, mintha te oldottad volna meg… Hiszen kézben tartottad a problémát…..

2. Mit érzel, amikor magadra maradsz? Nehéz egyedül lenni?

Ha a válaszod igen, van megoldás…
Ha megtanulsz önmagaddal egyedül is boldogan lenni, megélheted a teljességet és az erődet önmagadra fordíthatod…

3. Voltál már úgy, hogy nem szívesen nézel szemben önmagad mélyégeivel? Kamaszkorban túl sokminden hárul rád? Ugye, nehéz önkritikát gyakorolni és vállalni a tettekért a felelősséget?
Vigasztallak…Az első helyes felimerés önmagadat érintően vezet téged az építő folyamatok felé és személyiséged érése hatványozottabbá válik

4. Mit él át a gyermek, aki stresszben van, aki szorong? Mi történik szervezetében?

Stressz minden olyan hatás, ami a szervezetet alkalmazkodásra készteti,. Ugyanakkor a stressz az élet sava-borsa… A stressz megélésétől és kezeléséstől függ, hogyan állunk az új, kihívást jelentő helyzetek elé…

Amennyiben stressztüneteket észlelsz például ( gyorsabb szívverés, tenyér izzadása, emésztőszervi problémák, hasi diszkomfort érzés, emelkedő vérnyomás, szaporább pulzus) a helyzet stressztüneteket vált ki belőled, amit mielőbb érdemes felismerni….Különböző helyzetekben jelentkezhet. Szorongás iskolai felelés előtt, teljesítményszorongás, különböző fóbiák, pánikrohamok, veszteséggel kapcsolatos szituációk körül (válás, költözés, haláleset). A stresszt a szülő is észleli, bár lehet, korábban kevesebb figyelmet fordított ennek, mivel a gyermekének nincs betegségtudata. A gyermek nem éli meg problémának tüneteit a legtöbb esetben, nem is érti őket. Éppen ezért a szülőnek kell felfigyelni bármilyen komolyabb gyermeki hangulatváltozásra, extrém szorongásos tünetekre, pszichoszomatikus problémákra (pl. hasfájás óvoda, iskola előtt, szívdobogásérzés, gombócérzés a torokban, csökkent étvágy pszichés okokból..)

5. Előfordulhat-e gyermekkorban depresszió, s ha igen, mi a probléma lényege gyerekkorban?

A hangulat megbetegedése gyermekkorban is kezelést igényelhet. Azonban nem tekinthető egy normál helyzetben helyén levő és megfelelően megélt rosszkedv mindjárt depressziónak. Ki dönti el, hogy a hangulat fekvése alapján a probléma enyhe, közepes, vagy mély depressziónak tekinthető? Van erre recept? Lehet a hangulati életet megfelelően monitoriozni és megérteni?

A válasz igen… Amíg a rosszkedvet lehet uralni és az események alakulását logikusan követi a hangulat változása, addig nem beszélhetünk komolyabb depresszióról….A súlyosság eldöntése orvosi, vagy pszichológusi feladat….Egy becslést mindenképpen megér, ha nem tudsz dönteni…

6. A gyerekkori alvászavarok milyen okból történhetnek? Mitől nevezhetünk valamit egyértelműen alvászavarnak? Nem tud a gyermek elaludni? Vagy az átalvással vannak problémái?

A tüneteket komolyan kell venni… Komolyabb lelki problémára utalhatnak. Kezelésük többrétű, más egy orvosé és más egy pszichológus kompetenciája az alvászavar kezelésében. Van, hogy a két megközelítés egymást kiegészíti. Az alváshigiéné lényege, hogy elősegítsük a kiváló minőségű alvást, melyeket megfelelő technikák elsajátításával és az alvásprobléma okának megértésével. A gyermekek elalvása, a jó minőségű alvás mindenképpen megnyugtató a szülők számára.

7. Mik azok a gyermeki fejlődést kísérő krízisek? Minden krízis veszélyt rejt magában?

A válságok kétfék. A fejlődési krízisek az életünk velejárói, nem kell megijedni tőlük.. Ilyen pl. a serdűlőkori identitáskrízis, amikor a fiatal megpróbálja megválaszolni a ki is vagyok, merre tartok, mi a célom kérdéseket. Itt bontakozik ki az egyénisége, asszimilálódnak, értelmet nyernek tapasztalatai.

Létezik azonban a krízisnek egy olyan változata, amire nem nagyon lehet felkészülni.. Ez az akcidentális krízis.. PL. baleset, szeretett személy elvesztése.
A krízis veszély és esély is egyben, mert megtanítja az embert erősebbnek lenni…Ha szembe nézünk vele és elfogadjuk.. Egy hiteles segítő szakemberrel sokkal könnyebb kijönni az embernek saját mélységeiből, legyen az serdülő, legyen az felnőtt..

„A tanulás a tapasztalat hasznosításának képessége” Rajtunk áll, mit kezdünk tapasztalatainkkal”

„Mert aki nem része a megoldásnak, az szándéka ellenére is a probléma része marad.” (Lorayne)

8. Miből lehet felismerni, hogy gyermekünk szorong? Mi a különbség a félelem és a szorongás között?

Ide rengeteg probléma tartozik, a” neurózis változó arca” az egyéni életutakban kap jelentést.

Mindenképpen ide soroljuk a pánikbetegség tüneteit, az esetlegesen ehhez táruló fóbiákat, de a kényszertünetek mögött is feltételezhető szorongás.
Az extrém vizsgaszorongás is ide tartozik, de van olyan helyzet, hogy a szorongás nehezen beazonosítható okhoz társul. A félelem viszont konkrét okhoz köthető.. lifttől, társaságtól, nyílt terektől, sötéttől, kudarctól,…..
A gyermek szorongása azonban más témákat érinthet.. PL. anyától való leválás, sötét, idegenekkel való találkozás….
A szorongás nem veszélyes, amennyiben megfelelően észleljük és uraljuk. Néhány nagyszerű szakami, pszichoterápiás módszer kiválóan kezeli. Ilyen pl. a kognitív viselkedésterápia, illetve a relaxáció, a különféle művészetterápiák, gyermekkorban a gyermekpszichodráma, az integratív terápia, család szinten a családterápia.

Felnőttkorban a traumás helyzetek, melyek nem kerültek feldolgozásra az erős szorongásos tartalom miatt, hipnózissal, pszichoanalízissel eredményesen feltárhatók.

Minden embernek egyenlő esélye van arra, hogy a tökéletesebb önmagává váljék. (Sunshine Private Press)

9. Hogyan tanuljuk serdülőkorban a párkapcsolati problémák kezelését? Mikor kell erre szocializálni a gyerekeket?

A társkapcsolatokra való felkészítés már óvodás korban fontos lehet, amikor is olyan témák kezelése lényeges a szülők számára, mint jóindulat, rosszindulat, bizalom az óvodástársakban. Érdemes figyelni a gyermekeket szülőként, hogy kivel barátkoznak, milyen élmények érik őket az oviban a társaik felől. Örök téma később, de inkább serdülőkorban a párkapcsolat harmóniája, valamint a harmónia megszűnése és ennek okai.
Csak később értik meg a gyermekek, hogy a párkapcsolati dinamika normális jelenség. Két fél akkor tudja megoldani a párkapcsolat problémáit, ha egyaránt motiváltak a megoldásban. Amennyiben a párkapcsolat csak az egyik félnek fontos, vagy csak az egyik fél akarja megoldani, gyanús lehet. Érdemes a másik viselkedése mögé nézni, értelmezni azt. Szülőként arra kell megtanítani a gyermekeket, hogy a saját kapcsolataikat értsék, jól működjenek benne, meg tudják élni és érteni ennek örömeit és nehézségeit.

„Nem lépsz kétszer ugyanabba a hibába, ha egyszer megtanulod a leckét..” (saját gondolat)

A párkapcsolat megromlásának, illetve jeleinek időbeni észlelése további kudarcoktól óvhatja meg az egyént és a kapcsolatot..

„Ha nem tanulsz a hibáidból, nem érdemes elkövetned őket” (L.J Peter)

10. A serdülők nehezen határoznak el valamit, sokszor bizonytalanok. Miért nehéz nekik a helyes döntés kialakítása?

A helyes döntés nem mindig könnyű, még felnőtteknek sem. A döntéspszichológia tudománya részletesen leírja a folyamatot. Az serdülőkori énbizonytalanságok okozhatnak döntési nehézségeket, illetve a helyes döntés nehezen képzelhető el a döntést érintő információk számbavétele nélkül. „Döntéseinkben ott rejlik sorsunk..” A mindennapi tapasztalatok segítenek bennünket szülőket, hogy gyermekeink döntésében ott legyünk, később pedig megnyugodjunk afelől, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy gyermekeink megtanulják a helyes döntés alapjait.