A mitokondrium parazita, RATPAJAMA - Parasita Trichomonas először
Sejtjeink ősei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei Origo A minket körülvevő, közvetlenül megfigyelhető a mitokondrium parazita szinte kivétel nélkül sejtmagvas sejtekből, vagyis eukariótákból áll. A biomassza nagyobbik részét mégis a sokkal egyszerűbb prokarióták sejtmag nélküli baktériumok és hozzájuk hasonlóan egyszerű felépítésű archeák alkotják. Az egyik legnehezebbnek tartott nagy evolúciós átmenet az eukarióták kialakulása volt a prokarióta ősökből, nagyjából 2 milliárd éve.
Annyit biztosan tudunk, hogy az átmenet során egy archea- és egy baktériumfaj olyan szoros szimbiózisra lépett, hogy a baktérium véglegesen bekerült a gazda archaeába.
Az összeolvadás eredményeképpen jött a mitokondrium parazita a később rendkívül sikeres és soha meg nem ismételt eukarióta sejtvonal, a bekebelezett szimbionta baktériumból pedig sejtszervecske lett: a mitokondrium. A mitokondriumok megőriztek bizonyos mértékű önállóságot, azonban ma már képtelenek a sejteken kívül, magukban túlélni. Ugyanakkor az eukarióta sejtek számára is létfontosságú a mitokondriumok jelenléte: tápanyagokért és stabil otthonért cserébe bőséges mennyiségű energiát termelnek a gazdasejt számára ATP- adenozin-trifoszfát molekulák formájában.
Külső parazitaellenes készítmények - csak egyszerűen (1. rész)
Mivel fosszíliák híján igen kevés konkrétumot tudunk erről az evolúciós folyamatról, leginkább elméletek versengenek egymással. Egyesek szerint a mitokondrium őse inkább a gazdasejten élősködő parazita volt, mások szerint a gazda volt az, amely kihasználta a mitokondrium ősét azzal, hogy vadászott rá, és megette. Az első igazi gazdálkodók Zachar István és kutatótársai tanulmányukban egy harmadik hipotézist vizsgáltak, mely szerint rejtett előnyök stabilizálhatták a kezdeti előnytelen kapcsolatot.
- Ivás férgekből profilaxis céljából felnőtteknél
- Hogyan lehet feltörni egy galandférget
- Mitoszóma – Wikipédia
- Megvan az első olyan állat, ami nem lélegzik - Qubit
- Csepp a paraziták nano
- A mitokondrium parazita Parazita emberi férgek mozognak Támogasd a Qubit munkáját!
Eszerint a gazdasejt ragadozó volt, amely rendszeresen fogyasztott más baktériumokat, köztük a mitokondrium akkor még szabadon élő ősét is.
Azonban valamilyen oknál fogva a gazda nem emésztette meg az összes elfogott baktériumot: amelyek túlélték a bekebelezést, élve tengődtek a gazdán belül pl.
Vagyis a gazdasejt valódi gazdálkodóként úgy tartotta a baktériumokat, ahogy az ember tartja a sertést vagy a borsót, ha a fotoszintézisnél maradunk. Amennyiben a környezetben elfogyott a zsákmány, az ilyenkor éhező gazdának előnyös lehetett, ha volt saját tartaléka, amivel túlélhette a szűkös időket — ezáltal evolúciós előnybe került azokhoz a sejttípusokhoz képest, amelyek nem rendelkeztek a gazdálkodás képességével. A PNAS-ben nemrég megjelent tanulmány szerzői evolúciós-ökológiai modellek segítségével mutatták be, hogy ez az előny elegendő ahhoz, hogy ökológiai időskálán a gazdálkodás képessége kiszorítsa az e képességgel nem rendelkező egyedeket, illetve hogy evolúciós időskálán a gazdálkodás képessége kialakuljon és elterjedjen a populációban.
Ráadásul a gazdálkodók mindig stabilnak bizonyultak a mutációkkal rendre felbukkanó, gazdálkodásra képtelen típusokkal szemben. A gazdálkodás lényege, hogy a jó időszakban egy kis befektetéssel amit a gazda későbbre eltesz, azt nem tudja most megenni csökkenthető a mitokondrium parazita hosszú távú veszteség vagy akár a kihalás kockázata is.
Támogasd a munkánkat! A rendszertanilag a csalánozók törzséhez, azon belül a nyálkaspórások csoportjához tartozó Henneguya salminicola nevű parazita az első olyan felfedezett állat, amelynek anyagcsere-folyamatai között nem szerepel a légzés. A kutatók szerint a parazita más nyálkaspórás rokonaihoz hasonlóan fokozatosan egyszerűsíti a genetikai összetételét. Ezek az állatok a medúzák Medusozoa őseivel állnak rokonságban, de mára minden felesleges dologtól megszabadultak, amire nincs feltétlen szükségük a túléléshez — így építették le az idegsejtjeiket és izmaikat is. A kutatók szerint a légzést lehetővé tevő képesség is ide tartozik.
Egyszerűen összefoglalva: jobb ma és holnap is egy-egy veréb, mint ma egy túzok és holnap az éhhalál. Ez a trükk nemcsak a mitokondrium megjelenésénél lehetett hasznos, de további endoszimbiózisokat is megmagyarázhat, például a plasztiszok, azaz a zöld színtestek eredetét.
