Férgek és súlyuk, Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
Előfordulása[ szerkesztés férgek és súlyuk Világszerte lehet gilisztákat találni.
A bika szalagféreg egy típus. Hogyan lehet egy bika szalagféreg
A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet.
A giliszta színezete barna vagy férgek és súlyuk.
A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak. Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem fejlődik új élet.
Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul. Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert.
Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik. A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon.
Bélférgek, “kukacok, giliszták”
A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből.
Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak. Fogságban legfeljebb 6 évig él. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget hónapos korban éri el.
Íme minden idők legundorítóbb diétája!
A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van. A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz.
Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket. A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki. A nyálkás váladék tokot képez.
Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot.
- Megelőző szerek az emberek parazitáira
- A férgek átfogó megelőzése
- Úgynevezett férgek a fogyás, Parazita a testben - Egészség | Femina
Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez. Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni. Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle. A petéből való kifejlődéshez hónap kell. Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét.
Úgynevezett férgek a fogyás
Sporthorgászatban halcsalinak használják. Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek. Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken. Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább.
Közönséges földigiliszta
Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja. Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett férgek és súlyuk vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére.
Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.
